The Status of the Limited Liability Company since the New Hungarian Civil Code Came into Effect

Tekla Papp

doi:10.47078/2020.1.147-178

Authors

Tekla Papp Full professor, Faculty of State Sciences and International Studies, National University of Public Service, Hungary

DOI:

https://doi.org/10.47078/2020.1.147-178

Keywords:

characteristics, regulation, foundation, organization, minority rights, business share, member's and managing director's liabilities of the Hungarian limited liability company

Abstract

Historically, the form of the limited liability company was first introduced in Hungary by Act V of 1930. This type of company, which is equipped with all the advantages of members in a limited liability, was born out of the relevant necessity in the economy. However, it is quite flexible in its nature, could be established easily and demonstrates a simpler organizational structure than a company limited by shares. Therefore, the limited liability company fits within the general frame of small and medium enterprises, and is the main and most popular form of a company in Hungary. This paper gives an overview of the characteristics, regulations, foundation, organization, minority rights, business share, members and managing directors’ liabilities in Hungarian limited liability companies from a regulatory and practical perspective.

References

Auer, Á., Bakos, K., Buzási, B., Farkas, Cs., Nótári, T. and Papp, T. (2011) Társasági jog. Szeged: Lectum Kiadó.

Balásházy, M. (2007) ’Kisebbségi jogok a társasági törvényben’, Gazdaság és Jog, 15(5), pp. 8-12.

Dúl, J., Lehoczki, Z. Zs., Papp, T. and Veress, E. (eds.) (2019) Társasági jogi lexikon. Budapest: Dialóg Campus Kiadó.

Dzsula, M. (2014) ’Miért kógens a diszpozitív? III.’, Céghírnök, 24(4), pp. 4–8.

Gál, J. (2013) ’Üzletrész-átruházás az új Ptk. szerint’, Céghírnök, 23(9), pp. 5–8.

Kisfaludi, A. (2007) Társasági jog. Budapest: Complex.

Mika, Á. (2018) ’Az új Polgári Perrendtartás rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazása a társasági jogvitákban’, Céghírnök, 28(7), pp. 3–10.

Miskolczi-Bodnár, P. (2019) ’A társasági jog egyes problémái’, Gazdaság és Jog, 27(3), pp. 7–14.

Mohai, M. (2018) ’A csődjogi és cégjogi változások hatásai a wrongful trading intézményére’, Gazdaság és Jog, 26(1-2), pp. 32–41.

Nochta, T. (2019) ’A polgári jogi felelősség változásairól a társasági jogban’, Gazdaság és Jog, 27(7-8), pp. 12–18.

Papp, T. (2015) ’Corporations and Partnerships, Hungary’ in Blanpain, R., Hendrickx, F. (eds.) International Encyclopaedia of Laws, Suppl. 81. Alphen aan den Rijn: Kluwer Law International.

Pázmándi, K. (2014) ’A korlátolt felelősségű társaság új Ptk.-beli fogalmáról’, Gazdaság és Jog, 22(7-8), pp. 18–23.

Sárközy, T. (2001) A magyar társasági jog Európában. Budapest: hvgorac.

Török, T. (2008) ’Zálogjog a korlátolt felelősségű társaság üzletrészén és a részvényen’, Gazdaság és Jog, 16(6), pp. 8–15.

Török, T. (2015) Felelősség a társasági jogban. Budapest: HVG-ORAC.

Vékás, L. (2018) ’A diszpozitív szabályozás elve és az elv kérdőjelei a gyakorlatban’ Magyar Jog, 65(7-8), pp. 385–391.

Vékás, L. and Gárdos P. (eds.) (2014) Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz. 1. kötet, Budapest: Wolters Kluwer.

Veress, E. (2018) ’Lehetséges-e Magyarországon bemutatóra szóló részvényt kibocsátani? Megjegyzések a magyar társasági jog kógenciájáról és diszpozitivitásáról’, Gazdaság és Jog, 26(10), pp. 21–25.

Veress, E. (2019a) ’Report from Hungary: Is it possible to issue bearer shares in Hungary? Remarks on mandatory and default rules in Hungarian Company Law’, European Company Law, 16(3), pp. 95–100. https://doi.org/10.54648/EUCL2019014

Veress, E. (2019b) ’Megjegyzések a korlátolt felelősségű társaságok üzletrészének forgalmáról’, Jogtudományi Közlöny, 74(3), pp. 119–125